Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
alanyi jog kötelezettjétől — a vele jogviszonyban álló másik személytől a jogszabályban előírt magatartást megkövetelheti, elfogadhatja, a rendelkezés nem teljesítése esetén pedig a magatartást vagy kikényszeríttetheti vagy más meghatározott jogkövetkezményt érvényesíthet az ellenszegülő kötelezettel szemben. A jogviszony tárgya az a magatartás, amelyre a jogviszony tartalmát kitevő alanyi jogosultságok és kötelezettségek vonatkoznak. A jogrendszer alapvető követelménye, hogy jogszabályai érvényesüljenek. A jogalkalmazás elsődleges letéteményese az igazságszolgáltatás, de jogalkalmazó szerv az államigazgatási hatóság és más állami szervezet is. Az állami szervek egyébként feljogosíthatnak egyes társadalmi szervezeteket is arra, hogy saját hatáskörükben jogszabályokat alkalmazzanak. A jogalkalmazás — mint döntés — bonyolult művelet, a jogalkalmazó tudatos szabályozó tevékenysége. A jogalkalmazás folyamatában megkülönböztethető szakaszok: a tényállás megállapítása, a jogszabály értelmezése és a határozat meghozatala. 2.2. Államszervezetünk Hazánk államszervezetét — alapjaiban — a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló módosított 1972. évi I. törvény államjogi rendelkezései szabályozzák. 2.2.1. A legfelsőbb államhatalmi szervek A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés: tagjai a képviselők, választásuk általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik, öt évi időtartamra. Az országgyűlés alkotja meg a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, törvényeket hoz, meghatározza a népgazdasági tervet, megállapítja az állami költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását, megválasztja az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot; ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek az alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését stb. Az országgyűlés a tagjaiból állandó bizottságokat alakít, továbbá bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Az országgyűlés törvényt alkotott pl. a találmányok szabadalmi oltalmáról (1969. évi II. törvény), valamint a szerzői jogról (1969. évi III. törvény). A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa központi államhatalmi képviseleti szerv, rendeltetése kettős: az alkotmány és egyéb jogszabályok által megszabottan 28
