Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
A jog és az állam testvér-intézmények. Az állam mint szervezet, illetve az egyes állami szervek jogi alakban, jogszabályok által jönnek létre, a jogot viszont az állam a szervezet útján alkotja és juttatja érvényre. 2.1.3. A jogalkotás és a jogalkalmazás Az emberi cselekvés kötelező, állami kényszereszközökkel kierőszakolható rendezése szabályokat, az pedig szabályozást: jogalkotást feltételez. Ennek kezdetlegesebb formája a jogképződés, amikor is a jogszabály a szokás útján vagy segítségével, hosszabb-rövidebb ideig tartó folyamat eredményeként alakul ki, válik elfogadottá. Fejlettebb forma a tudatos jogszabályalkotás. A tudatos jogalkotáshoz jogszabály alkotására feljogosított szervekre van szükség, ezek a jogfejlődés során nyilvánvalóan változnak. A szocialista rendszerekben a jogalkotás legfőbb területe a törvényalkotás. A legfőbb jogszabály maga az Alkotmányt örvény. A törvények szabályozzák a társadalmi fejlődéssel összefüggő, a jogrendszer alapjait is érintő kérdéseket és ezekre épülnek a jogi szabályalkotási rendszer hierarchiájában lépcsőzetesen besorolt jogszabályalkotó szervek által alkotott jogszabályok, amelyek a törvények alapján vagy érdekében egy-egy sajátos társadalmi viszonyt rendeznek. A jogszabály a jogrendszer egyedi része. Elvontan megfogalmazott előírásával valamely magatartást —jogi eszközökkel —jogi felelősség megállapításával, jogkövetkezmény kilátásba helyezésével rendez el. Ebben az értelemben a jogszabály egy-egy törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet stb. Jogszabálynak nevezzük a jogrendszer legalapvetőbb egységét is, amely az egyes, konkrétan meghatározott magatartásra vonatkozik. Logikailag mindig több elemből tevődik össze, mert arra ad rendelkezést, hogy valamely esetben milyen magatartás az előírt vagy tiltott, az ezzel való szembehelyezkedés pedig milyen jogkövetkezményt von maga után. A helytelenített magatartás nyilvánvalóan hátrányos jogkövetkezményekkel jár (szankció). Minden jogszabálynak van területi, időbeli és személyi hatálya, amely megvonja érvényesülési, alkalmazási körét: hol, mikor, kire nézve kötelező. A jogszabályok társadalmi viszonyokra vonatkoznak, emberi magatartást kívánnak befolyásolni, az emberek egymással való kapcsolatát szabályozzák. Ez a szabályozás avatja a társadalmi viszonyt speciális jogi kapcsolattá: jogviszonnyá. A jogviszony alanyai azok, akik a jogszabály rendelkezése folytán konkrét jogi kapcsolatba kerülnek és ezáltal valamire jogot nyernek vagy kötelezettségük támad. A jogviszony tartalmát pedig azok a jogosultságok és kötelezettségek jelentik, amelyek a jogviszony alanyaira szállnak. A jogosultság mint alanyi jog azt jelenti, hogy a jogszabály a jogviszony egyik alanyát arra jogosítja fel, hogy — az 27
