Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
lehetett, a társadalom gazdasági viszonyainak a változása, az osztálytagozódás idézte elő a közösség érdekeinek védelme érdekében létesült kezdetleges szervek átalakulását államszervezetté. Az állam történeti kategóriakénti felfogásából következik, hogy nemcsak a kialakulása kapcsolódik a társadalmi fejlődés egy bizonyos szakaszához, hanem a fejlődése is társadalmi tényezők függvénye, változására a gazdasági viszonyok meghatározóan hatnak, de a fejlődésben és változásban szerepe van az osztályharcnak, a politikai tényezőknek, a társadalom kulturális, jogi, erkölcsi adottságainak is és tényező maga az állam viszonylagos „önfejlődése” is. 2.1.2. A jog A társadalom együttélési szabályok nélkül elképzelhetetlen. Feltehetően már az Ősközösségi rendszerben is szigorú együttélési szabályok érvényesültek, de ezek megtartását, kikényszerítését még maga a közösség látta el, mivel a szabályok még a közösség akarataként jelentkeztek. Az osztálytagozódás, a kizsákmányolás megjelenésével az együttélési szabályok egy része már csupán a kialakuló uralkodó osztályok érdekét szolgálta, ezért a kikényszerítésük, megtartásuk sem a közösség, hanem az erre a célra specializálódott, elkülönült állami szervezet feladatává lett. így alakult ki a jog, amely az államhoz hasonlóan a társadalmi fejlődés terméke. A társadalomban sokféle magatartási szabály érvényesül, amelyeket a szokás, az erkölcs, az illem stb. alakít ki. A jog is magatartásszabály, mögötte azonban — a megtartása és kikényszerítése végett — állami apparátus áll. A jog tehát — mint magatartási szabály — az emberek viselkedésére vonatkozó, a vissza-visszatéro, ismétlődő magatartási fajtákra egyazon érvénnyel ugyanúgy vonatkozó, az individuálisan meg nem határozott személyek csoportjára érvényes állami előírás, amelynek megsértése, nem követése, kilátásba helyezett hátránnyal jár. A jog egyben intézmény is, mégpedig a társadalom meghatározott célú intézménye, szerepét azáltal tölti be, hogy rendezi az emberi cselekvéseket különböző (gazdasági, politikai, ideológiai) társadalmi viszonyokban. Osztályfunkciója az uralkodó osztály hatalmának fenntartása, egyben azonban normatív funkciót is ellát azzal, hogy a társadalom fennmaradása érdekében rendezettséget teremt, illetve rendet tart. A jog bázisa a társadalom gazdasági szerkezete; jellegét és fejlődését alapvetően a mindenkori társadalmi viszonyok határozzák meg. A jognak azonban visszaható szerepe is van az őt meghatározó gazdaságra, mert szabályozza és jogi keretet teremt. 26
