Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben

kaptak egyes külföldi védjegyek [pl. Coca Cola, Nivea, Traubisoda, Levy’s, Rába (-Mann)] használatára is.

A védjegyen kívül az iparjogvédelem körébe sorolunk egyes más megjelöléseket is. Ilyen megjelölés a kereskedelmi név, a származási jelzés és az eredetmegjelölés.

A kereskedelmi név (cég) a vállalat állandó megnevezése, amelyet a gazdasági forgalomban, más vállalatoktól való megkülönböztetés céljára használ. Kereskedelmi név pl. „Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt.” megjelölés.

A cégoltalom elsó'sorban a kereskedelmi névnek a cégjegyzékbe való bejegyzése révén valósul meg, amelynek alapján másnak tilos a bejegyzett vagy ahhoz az összetévesztésig hasonló céget jogosulatlanul használni.

A származási jelzés olyan földrajzi megjelölés, amelyet annak jelzésére használnak, hogy valamely árut egy országban, annak meghatározott területén vagy helyén termeltek vagy onnan származik.

Származási jelzés pl. a „párizsi parfüm”, „francia bor”, „ausztráliai gyapjú” megjelölés. (A nemzetközi forgalomban a származási helyet gyakran a „made in” angol kifejezéssel jelzik.)

Az eredetmegjelölés valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét — kizárólag vagy lényegében — a földrajzi környezet tényezői (időjárási feltételek, talajviszonyok stb.) határozzák meg, beleértve a természeti és emberi tényezőket (termelési tapasztalatokat, különleges szakértelmet, hagyományokat stb.). Eredet megjelölések pl. a „carrarai márvány”, „havanna szivar”, „tokaji bor”, „herendi porcelán” megnevezések.

Az eredetmegjelölés tehát a származási helyen felül utal a meghatározott földrajzi hely és az onnan származó áru minősége, tulajdonsága, jellege közötti kapcsolatra is.

A származási jelzések és eredet megjelölések oltalma az egyes országokban elsősorban úgy valósul meg, hogy a tisztességtelen verseny elleni jogszabályok tiltják a hamis vagy megtévesztő jelzések alkalmazását, ezenfelül az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására is lehetőség van.

Az egyre élesedő világpiaci versenyben többletnyereséget, kedvező jövedelmezőséget csak jó minőségű, megbízható árukkal, jó hírnévvel, masszív export helyett márkás specialitásokkal érhetünk el. Ezért a védjegykultúra terjesztése, a vállalatok védjegypolitikájának tudatos és szakszerű fejlesztése a marketing tevékenység részeként egyik fontos iparjogvédelmi feladatunk.

A magyar védjegyjog alapvető szabályait az 1969. évi IX. törvény tartalmazza.

Az ipari mintaoltalom az ipari termék új külső formáját védi. Az ipari minta (egyes országokban ízlésminta) rendeltetése tehát elsősorban a termék esztétikusabb külső kiképzése, amely rendszerint ipari formatervezés eredménye.

23