Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben

Ipari mintaoltalomban részesülhet pl. különféle ruházati cikkek, háztartási cikkek, csomagolóeszközök, híradástechnikai berendezések, épületek és épületelemek külső' kiképzése. A termékben alkalmazott műszaki megoldást azonban az ipari mintaoltalom nem védi.

Az ipari minták oltalma fő vonatkozásaiban a találmányok jogi védelméhez hasonlít, azonban rendszerint jelentősen rövidebb oltalmi idővel (hazánkban ez 5 év, amely egyszer meghosszabbítható ismét 5 évre).

Az ipari formatervezés a gazdálkodás fejlesztési eszköztárának egyik nagy jelentőségű területe. Megfelelő alkalmazása a gyártmányfejlesztés elemeként jelentősen javíthatja a termék versenyképességét.

Az ipari mintáktól meg kell különböztetni a használati mintákat, amelyek a találmány fogalmához állnak közelebb.

A használati mintaoltalom révén lényegében a szabadalmazható találmány szintjét el nem érő, ún. kis találmányok (főként a mindennapi élet munkaeszközei és használati tárgyai) részesülnek jogi védelemben néhány országban (Német Szövetségi Köztársaság, Kína, Japán, Lengyelország, Spanyolország stb.). A használati minták oltalma egyébként főbb vonásaiban a találmányok jogi védelméhez hasonlít. Magyarországon a használati minták nem élveznek külön védelmet.

Az iparjogvédelem tárgyát alkotja a tisztességtelen verseny elleni küzdelem is.

A tisztességtelen versenyt (gazdasági tevékenységet) tilalmazó jogszabályok, részben kiegészítik az iparjogvédelem speciális (szabadalmi, védjegy, ipari minta stb.) szabályait, részben azonban ezen túlmenően is védelmet nyújtanak más árutermelők és áruforgalmazók gazdasági eredményeinek, üzleti sikereinek jogtalan elsajátítására vagy lerontására és a fogyasztók megtévesztésére irányuló tisztességtelen cselekmények ellen.

A gazdálkodó szervezeteknél folyó iparjogvédelmi tevékenység lényegében az egész innovációs folyamatot végigkíséri a kutatási-fejlesztési célkereséstől a termelésen át a termékek piacraviteléig. E komplex — műszaki, jogi, közgazdasági, informatikai — tevékenység keretébe tartozik különösen

— az újítási és találmányi ügyek belső pályázati, feladattervi, tervezési és ösztönzési rendszerének kidolgozása;

— a vállalati szabadalmi-újítási tájékoztatás megszervezése, szabadalmi információs kutatások és vizsgálatok végzése (pl. a kutatás-fejlesztés kiinduló bázisát képező, a szabadalmi leírásokban tükröződő műszaki szint feltárása, a jogsértések elkerülésére szabadalmi tisztaságvizsgálatok végzése);

— a találmányok hazai és külföldi szabadalmazása;

— az idegen szabadalmi jogok figyelemmel kísérése és az alaptalan igények elleni fellépés;

24