Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben
oldások újdonságát, a termékek műszaki szintjét és ezen alapuló nemzetközi versenyképességét ; — meg lehet határozni a termékek formájában exportra kerülő találmányok külföldi szabadalmazásának, s ezáltal piacvédelmének esélyeit; — meg lehet ítélni a találmányok licencügyletek formájában történő értékesítésének, a műszaki szellemi exportnak a lehetőségeit. A hazai szabadalmi kutatások információs bázisát az Országos Találmányi Hivatalhoz tartozó Szabadalmi Tár képezi, amelyben megtalálható 20 fejlett ipari országból származó mintegy 15 milliós szabadalmi leírás. Az éves gyarapodás kb. 500 000 leírás. Az eredményes műszaki fejlesztési munkához, a sikeres piaci kapcsolatok biztonságához elengedhetetlenül szükséges az iparjogvédelmi dokumentáció és információ rendszeres figyelése. Ezért a Szabadalmi Tár dokumentumaira épülő tájékozódást minden — kutató munka megkezdése előtt, — a kutatás befejezésekor, — a külföldi piacon történő termékértékesítés megkezdése előtt, — a licencvásárlási döntések meghozatala előtt, — a licencértékesítési tevékenység elhatározása előtt el kell végezni. Az információk saját munkával való megszerzése mellett egyes szervek szabadalmi információs szolgáltatásai (szabadalmi témafigyelés, esetenkénti szabadalomkutatás stb.) is igénybe vehetők. A szabadalmon kívül az iparjogvédelem alapvető intézményei közé tartozik a védjegy és az ipari minta. A védjegy olyan jelzés, amely arra szolgál, hogy valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat, illetve vállalatcsoport áruit, illetve szolgáltatásait megkülönböztesse. A védjegy lehet szó (pl. „Tungsram”, „Zeiss”, „Videoton”, „Orion”, „Ikarus”), szám, betű, rajz, ábra, színek kombinációja stb. A védjegyoltalom alapján, amely egyes országokban az iparjogvédelmi hatóság által történt lajstromozás révén, más országokban lajstromozás nélkül keletkezik, a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencet) adjon. A védjegyoltalom tehát nem a termékben megtestesülő műszaki megoldás jogosulatlan hasznosítása ellen nyújt védelmet, hanem a terméken alkalmazott védjegy kizárólagos használatát biztosítja. A védjegyoltalom — a szabadalmi oltalomhoz hasonlóan — területileg és időben korlátozott (csak az adott állam területére szól, rendszerint 10 évre, de az oltalom általában időszakonként megújítható). Az elmúlt években magyar vállalatok védjegylicenc-szerződések alapján jogot 22
