Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
és a vonatkozó szabadalom megjelölése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania. A kérelmet és mellékleteit, ideértve a megjelölt szabadalmi leírást is, eggyel több példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtania, mint ahány szabadalmas van. A kérelmen illetéket kell leróni. A kérelemben meg kell jelölni annak a szabadalomnak a lajstromszámát, amellyel szemben a kérelmező a nemleges megállapítást kéri. Ki kell fejteni a kérdéses szabadalom oltalmi körét és azt össze kell hasonlítani a kérelmezői megoldással. Az összehasonlítás után külön ki kell emelni a különbségeket, a szabadalom főigénypontjának (főigénypontjainak) tárgyi körében vagy jellemző részében szereplő azon jellemzőket, amelyek a kérelmezői megoldásnál nem találhatók meg. Amennyire az lehetséges, bizonyítani kell, hogy a megoldás nem esik a megjelölt szabadalom oltalmi körébe. A kérelmezői megoldást ismertető leírás (rajz) elkészítésére nincs szigorú alaki előírás, itt csupán az a fontos, hogy a leírásból (rajzból) szakember egyértelműen tudjon következtetni a kérdéses megoldásra. 1.13.6. Az eljárás menete, a határozat A nemleges megállapítási eljárásban az Országos Találmányi Hivatal tanácsban jár el. A tanács elnökből és két tagból áll, akiket az OTH dolgozói közül az elnök jelöl ki. A kérelmet a tanács megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényben foglalt követelményeknek, ha nem, a kérelmezőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiányokat nem pótolja, az OTH a kérelmet elutasítja. Itt kell megjegyezni, hogy az OTH kifogásolja azt a kérelmet is, amely több szabadalomra vonatkozik. Ilyen esetben kérelmezőnek választania kell, hogy a már megjelölt szabadalmak közül melyik szabadalommal szemben kéri a nemleges megállapítást. A kérelmezőnek érdeke fűződik annak megállapításához, hogy saját megoldása nem ütközik az általa megjelölt szabadalomba. A megjelölt szabadalom jogosultjának viszont ellenkező az érdeke. így véleménye is legtöbb esetben eltér a kérelmező véleményétől. Ebből eredően az eljárás keretében mindkét fél érvényesítheti álláspontját. Ez úgy történik, hogy az OTEI a szabályszerű kérelmet és mellékleteit határidő kitűzésével nyilatkozattétel céljából a szabadalmas részére kiadja. A nyilatkozattétel nem kötelező különösképpen akkor, amikor a szabadalmas is meg van győződve arról, hogy a kérelmezői megoldás nem ütközik a szabadalomba. Ellenkező esetben a szabadalmasnak nyilatkoznia kell, mert érveivel, bizonyítékaival megalapozhatja a kérelem elutasítását. 193
