Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
(az Szt. 46. és 47. §-ához) Vr. 23. § (1) Ha a bejelentő a bejelentéskor nem kér teljes vizsgálatot, halasztott vizsgálatot kell végezni. A teljes vizsgálatra, illetve az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya. (2) Az utólagos vizsgálatot kérő — ha nem maga a bejelentő — csak az utólagos vizsgálat elrendelésére irányuló eljárásban tekinthető ügyfélnek. A halasztott vizsgálatú eljárást a jelenleg hatályos 1969. évi II. törvény vezette be, bár a korábbi szabadalmi jogszabályaink is tartalmaztak halasztott és teljes vizsgálatra utaló elemeket. A Max Planck Institut szerint is a halasztott vizsgálat gondolatát a magyar 1895. XXXVII. te. elkészítése során vetették fel első ízben a világon. a) A halasztott vizsgálat céljai A halasztott vizsgálatú eljárás bevezetésének legfontosabb célkitűzései, illetve az eljárásban rejlő' előnyök az alábbiakban foglalhatók össze: Az OTH vizsgálati munkájának racionálisabbá tétele, ami abban jelentkezik, hogy — azokban a bejelentésekben, amelyek teljes vizsgálatát különféle okok miatt nem kérik, egyáltalán nem kerül sor a munkaigényes újdonság-, haladás- és igényrontás-vizsgálatra, — a bejelentés napját nagyobb időeltolódással— esetleg évekkel — követő vizsgálati időpontban kedvezőbbek az újdonság- és haladás-vizsgálat feltételei, mert addigra egyrészt a külföldi szakirodalom beérkezése az országba és nyilvántartásba vétele a könyvtárakba, illetve Szabadalmi Tárba biztonsággal megtörténik, másrészt e vizsgálat bizonyos fejlődési perspektíva ismeretében lehetséges, ami az objektív döntést a szabadalmazhatóság kérdésében jelentősen megkönnyíti. A halasztott vizsgálat gyors információt eredményez, ezáltal — mindenki számára biztosítja a legújabb műszaki megoldások gyors megismerhetőségének a lehetőségét; — harmadik személyek — elsősorban árutermelők — részére gyors tájékoztatást nyújt arról, van-e olyan jognak várományosa, amely jog saját termelését érinti. A teljes vizsgálatú szabadalomengedélyezési rendszernek ugyanis kétségtelen hátránya, hogy általában legalább 18 hónapig (az elsőbbség időpontjától számítva) nem teszi lehetővé a tájékozódást abban a vonatkozásban, hogy milyen kizárólagos 175
