Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
jogok megszerzésére irányuló eljárások vannak az OTH-nál folyamatban. Ezek ismeretében az árutermelők könnyebben tudnák jövőbeni beruházási és gyártási programjaikat megszervezni, az esetlegesen szükségessé váló licenciavásárlásokat betervezni, vagy a tervezett, és más feltehetően szabadalmaztatásra kerülő megoldásainak ismeretében a termékszerkezetet megváltoztatni. A bejelentő számára a halasztott vizsgálatú eljárás elsősorban olyan esetekben jelent előnyt, amikor a bejelentés időpontjában még bizonytalan a találmány realizálhatósága. Ebben az esetben kisebb összegű illetéket kell lerónia a bejelentéskor, és az illetékkülönbözet csak a teljes vizsgálati kérelem benyújtásakor esedékes. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a szabadalomengedélyezés akkorra tolódik el, amikor már esetleges prototípus, illetve üzemelő berendezés, vagy üzemi használatban lévő eljárás bizonyítja a találmány szabadalmazhatóságát. A halasztott vizsgálatú eljárás az említett előnyök mellett a bejelentő számára bizonyos hátrányokat is jelenthet, ezért konkrét esetekben mindig alapos mérlegelésnek kell megelőznie azt a döntést, hogy halasztott vagy teljes vizsgálati eljárásba vonják-e a bejelentést. b) Néhány megfontolás A gyors közzétételből következő gyors információ a köz számára nyilvánvalóan előnyös, nem feltétlenül kedvező azonban a bejelentő számára. Esetleges versenytársai ugyanis túlságosan hamar szerezhetnek tudomást a bejelentőnél folyó fejlesztés tárgyairól és tendenciáiról. Sok esetben tehetik szükségessé a fejlesztési eredmények, piaci megfontolások stb. a már bejelentett találmány titokban tartását. A halasztott vizsgálatú eljárás olyan találmányok esetében, amelyek esetleges külföldi bejelentésének szükségessége csak a közzétételt követően merül fel, a gyors közzététel miatt hátrányos lehet. A halasztott vizsgálatú bejelentés viszonylag gyors közzététele — hacsak ki nem használják az uniós elsőbbségi évet — újdonságrontó lehet a külföldi szabadalomengedélyezési eljárásban, tehát annak sikerességét komolyan veszélyezteti. A halasztott vizsgálatú eljárásban kiadott közzétételi irat pusztán azt deklarálja, hogy a bejelentő az igénypontokkal definiált találmányra szabadalmi igényt jelentett be, és hogy a bejelentés tárgya a közzététel révén ideiglenes szabadalmi oltalom alá került. Ennek hangsúlyozására azért van szükség, mert megfelelő tájékozottság hiányában a bejelentők egy része azt hiszi, hogy a halasztott vizsgálatú eljárás önmagában is szabadalom megszerzését eredményezheti. Az említett ideiglenes szabadalmi oltalmat azonban csak akkor lehet érvényesíteni, ha véglegessé 176
