Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

osztjuk, alapműveletekre, fogalommal végezhető és ítélettel végezhető műveletek­re. Alapműveletek az állítás és tagadás, azonosítás és megkülönböztetés, analízis és szintézis, absztrakció és konkretizáció. Az állítás valamilyen összefüggés létét, a tagadás valamilyen összefüggés hiányát fejezi ki. Mind az ítéletben, mind az ítélettel végezhető műveletekben jelentős a szerepük. Az azonosítás révén a különbözőségben meglévő azonosságot, a meg­különböztetés révén az azonosságban meglévő különbözőséget fejezzük ki. Mind­kettőnek rendkívül fontos szerepe van a bejelentés tárgya és az újdonságrontó adatok összeállításában, a bejelentés tárgyának elhatárolásában. Az analízis segít­ségével a tárgyakat gondolatban részeire bontjuk, a szintézis révén pedig a tárgy egyes részeit egésszé egyesítjük. A lényeges és lényegtelen jegyek megkülönbözte­tése az absztrakció és a konkretizáció műveletei révén történik. Mindezek a logikai alapműveletek a szabadalmi leírás és igénypont összeállítása, valamint a találmányvizsgálat során a gondolkodás eszközeiként szolgálnak. A fogalommal végezhető műveletek, az általánosítás és határolás, a meghatáro­zás és felosztás. Általánosításnak nevezzük azt a logikai műveletet, amellyel szűkebb körű fo­galomtól tágabb körű fogalomhoz jutunk el. Az általánosításnak rendkívül fontos szerepe van az igénypontszerkesztésben. Határolásnak nevezzük azt a logikai műveletet, amellyel tágabb körű fogalom­tól szűkebb körű fogalomhoz érünk. Az oltalom kellő terjedelmének biztosítása megkívánja, hogy a főigénypont a minimálisan megengedhető számú (szükséges és egyben elégséges), ugyanakkor kellően általánosított jellemzőket tartalmazzon, amelynek révén a főigénypont felöleli a találmány hasznosításának összes előrelátható, lehetséges, egyedi esetét és így ne merülhessen fel a megkerülés veszélye. A meghatározás az a gondolkodási művelet, amellyel feltárjuk a fogalom tartal­mát. A meghatározás képezi az igénypontszerkesztés egyik logikai alapját. A meghatározás leggyakoribb módja a legközelebbi nemmel és a megkülönböz­tető jegyekkel történő meghatározás. Az igénypont tárgyi köre és jellemző része lényegében speciális formája a logikai meghatározásokban alkalmazott legközeleb­bi nemfogalomnak és megkülönböztető jellemzőknek. A felosztás az a gondolkodási művelet, amellyel feltárjuk a fogalom terjedelmét. A felosztás képezi a szabadalmi osztályozás logikai alapját. Az ítélettel végezhető műveletek közé tartozik a következtetés, valamint a bizo­nyítás és cáfolás. A következtetés az a gondolkodási művelet, amellyel egy vagy több ítéletből egy új ítéletet, egy új ismeretet vezetünk le. A következtetés két fő alkotó eleme: az előzmény és a zárótétel. Szillogizmusnak nevezzük azokat a következtetéseket, 172

Next

/
Thumbnails
Contents