Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
amelyek zárótétele az előzményből logikai szükségszerűséggel következik. Találmányvizsgálati szempontból a legnagyobb jelentősége az induktív és deduktív következtetések megkülönböztetésének van. Induktív következtetések esetén az egyes ítéletekből haladunk egy általános ítélet felé. Az újdonságvizsgáló pl. meghatározott számú dokumentáció átvizsgálása után nem teljes indukció révén jut el a találmány újdonságának fennállására vonatkozó következtetéshez. Annak megállapítását pedig, hogy a bejelentésben szereplő konkrét megoldás jellemzői megfelelnek a törvényben adott általános találmány fogalomnak, deduktív következtetések sorozata (egyfajta poliszillogisztikus folyamat) előzi meg. Az ítéletekkel kapcsolatos logikai indokolás szükséglete kettős műveletet alakított ki: a bizonyítás és a cáfolás logikai műveletét. A bizonyítás valamely ítélet igazságának elégséges indokolása más ítéletek segítségével, amelyek igazsága már bizonyítást nyert. A cáfolás révén valamely ítélet hamissága megállapításának elégséges alapját mutatjuk ki. A bizonyításnak és cáfolásnak a következő alkotóelemei vannak: Tézis: az a tétel, amelynek igazságát vagy hamisságát ki akarjuk mutatni. Argumentumok: azok az érvek, amelyeket felsorakoztatunk az igazság vagy hamisság kimutatásra. Demonstráció: az a műveletsorozat, amelynek segítségével a tétel igazságát vagy hamisságát logikailag le tudjuk vezetni az érvekből. A bizonyítás és cáfolás rendkívül nagy szerepet játszik a találmányvizsgálati eljárásban, a bejelentő és az OTH levelezésében, a határozatokban. A formális logika mellett a logika másik ága a dialektikus logika, amely a gondolatot annak tartalma figyelembevételével kutatja. A találmányok létrejöttének mozgatóereje, fejlődési vonala és kialakulásának mechanizmusa a legáltalánosabb szinten a dialektika törvényei révén magyarázhatók. A találmányok létrejöttének mozgatóereje, fejlődési vonala és kialakulásának mechanizmusa a legáltalánosabb szinten a dialektika törvényei révén magyarázhatók. A találmányok létrejöttének mozgatóerejét az ellentétek egységének és harcának törvényében fedezhetjük fel. Ezek az ellentétek jelentkeznek a szükségletkielégítés igénye és annak eszközei, a meglévő technikai eljárások és tárgyak korlátái és lehetőségei, erényei és hibái, előnyös és hátrányos tulajdonságai között. A feltalálói tevékenység ezeknek az ellentéteknek a leküzdésére, a hibák, korlátok, hátrányos vonások kiküszöbölésére irányul. A találmányok egybekapcsolódó láncolata a tagadás tagadása törvényének érvényesülését szemlélteti, amelynek során minden újabb és tökéletesebb megoldás 173
