Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Amennyiben a leírásban nem a hatályos magyar jogszabályban meghatározott egységekben szerepelnek a mértékadatok, bejelentőt ugyancsak fel kell hívni hiánypótlásra. A leírás, rajz és kivonat, s főleg az igénypontok alaki hiányosságainak pótlására a Hivatal nem mindig ad ki külön felhívást. Az ügyek hatékonyabb, gyorsabb intézése szempontjából sok esetben az alaki hiányok pótlására a bejelentőt a feltárt érdemi kifogásokkal egyidejűleg hívja fel a hivatal. Előfordulhat pl., hogy már az alaki feltételek vizsgálata során egyértelműen megállapítható az egység hiánya. Ilyen esetben a hivatal az alaki hiányok pótlására vonatkozó felhívással egyidejűleg megosztásra is felhívja a bejelentőt. 1.12.5. A szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatának a köre Szt. 45. § Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi: a) a bejelentés tárgya műszaki jellegű és a gyakorlatban alkalmazható megoldás-e, b) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, c) a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek, d) a találmány egységes-e, e) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség, f) a bejelentés tárgya új-e és haladást jelent-e, g) nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom. a) A műszaki jelleg vizsgálata A műszaki jelleg vizsgálata során figyelemmel kell lenni a következőkre: Ha a találmány címe jól megfogalmazott és valóban összhangban áll a leírás egészével, beleértve a szabadalmi igénypontokat is, akkor sok esetben már maga a cím tükrözi a műszaki jelleg hiányát vagy meglétét. Például, ha a találmány címe matematikai eljárásra utal, vagy kódolásra, software-re, esetleg programozásra, ez esetben már a címből következtetni lehet a műszaki jelleg hiányára. A cím többnyire a megoldás tárgykörét is kifejezi. A bejelentések egy nem elhanyagolható részénél nyilvánvalóan megállapítható, hogy a védeni kívánt megoldás tárgyköre kívül esik azon megoldások tárgykörén, amelyek a kitűzött feladatot műszaki úton és eszközökkel oldják meg. Ilyenek pl, a gyógyászati eljárások, a könyvviteli, 160
