Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
pótlására. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a szabadalmi bejelentést el kell utasítani. (4) Ha a szolgálati találmányt bejelentő munkáltató ismételt felhívásra sem pótolja a hiányokat, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ilyen esetben a feltalálót kell felhívni újabb megfelelő határidő kitűzésé vei a hiánypótlásra, illetve nyilatkozatra és ha az eljárásba belép, azt a továbbiakban vele kell folytatni. Az alaki vizsgálat első lépése annak ellenőrzése, hogy a bejelentés megfelel-e a jog alapításához elégséges feltételeknek. Ha a bejelentés a bejelentő nevét, címét, továbbá a találmány lényegének ismertetését, vagy elsőbbség igénylése esetén az utóbbi helyett legalább az elsőbbségi iratra való utalást (elsőbbségi irat száma, országa és az igényelt elsőbbség) nem tartalmazza, a hivatal a bejelentést a további eljárás mellőzésével elutasítja. A bejelentés leírásánál, illetve rajzánál vizsgálni kell, hogy az ismertetés tartalmazza-e magát a megoldás lényegét. Ha az ismertetésből csupán a célkitűzés derül ki, ez a jog alapításához nem elegendő. A bejelentési elsőbbségtől eltérő elsőbbség igénylése esetén ellenőrizni kell, hogy a vonatkozó formai előírásoknak megfelelően történt-e az igénylés. A bejelentés napján akár az identifikáláshoz szükséges adatok közlését mulasztja el a bejelentő, akár az igényelt elsőbbséget megalapozó elsőbbségi iratot vagy iratokat nem nyújtja be az előírt három hónapon belül, a jogkövetkezmény az elsőbbség elvesztése. Mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmány esetén meg kell vizsgálni a letétbe helyezés tényét, illetve a letétbe helyezésről szóló elismervényt. Mivel a letétbe helyezésnek a szabadalmi bejelentést meg kell előznie, ennek elmulasztása esetén előfordulhat, hogy utólagos letétbe helyezés esetén nemcsak a szabadalmi bejelentés napja fog megváltozni, hanem esetleg az elsőbbséget sem veheti igénybe bejelentő, ami közvetett módon adott esetben az egész bejelentés elutasítását is eredményezheti. A rendelkezés csak a letétbe helyezésnek az időpontjára ad határozott utasítást, maga a deponálási irat természetesen a bejelentési nap után is benyújtható. Egyéb formai követelmények teljesítésére vonatkozólag kevésbé szigorúak a rendelkezések. Az esetleg hiányzó mellékletek, adatok becsatolására vagy egyéb természetű alaki hiányok pótlására az OTH — a bejelentő kérésére — akár többször is adhat határidőhosszabbítást. Az alaki vizsgálat során az OTH ellenőrzi, hogy lerótták-e az illetékeket, szabályszerűek-e az iratok, kérelmek és az azokat megalapozó igazolások, megvan-e minden adat, azok helyesek-e s az egyéb mellékleteken feltüntetettekkel azonosak-e. Mulasztás vagy ellentmondás esetén hitelt érdemlően kell összhangot teremteni az egyes iratok, illetve adatok tekintetében. 159 A
