Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

A Vrn. által bevezetett eme új rendelkezések kizárják a szabadalmi oltalomból eredő' díjigény kielégítésének megtagadását a termékben vagy eljárásban egyenértékű műszaki működést és hatást mutató jellemzők egyszerű behelyettesítésével és megszüntetik a feltalálók korábban ismert ellenérdekeltségét a szabadalmazott találmánynak az igényponttól eltérő javításában, továbbfejlesztésében.

Az aligénypontba való ütközés akkor állapítható meg, ha a termékben vagy eljárásban nem csupán az aligénypontban felsorolt jellemzők valósulnak meg, hanem az aligénypontban hivatkozott főigénypont jellemzői is megvannak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem az aligénypontba foglalt jellemzők által meghatározott megoldás áll oltalom alatt, hanem a főigényponti és az adott igényponti jellemzők által együttesen meghatározott kiviteli alak, illetve foganatosítási mód. Az oltalom terjedelme szempontjából önálló jogi jelentősége tehát csak a főigénypontnak van, az aligénypontok csak a főigényponttal együtt bírnak jogi jelentőséggel.

Az aligénypontok rendeltetése főként az, hogy megkönnyítsék a jogosult számára a szabadalom esetleges korlátozását és hogy egyértelműen tisztázzák a későbbi viták elkerülése céljából, hogy valamely adott kiviteli alak vagy foganatosítási mód oltalom alatt áll-e. Az oltalom fennállása azonban megállapítható olyan kiviteli alak vagy foganatosítási mód esetén is, amely külön aligénypontba foglalva nincs, de amely a főigénypont valamennyi jellemzőjét megvalósítja. Az aligénypontok mindegyike egyben „potenciális főigénypont”, mivel a szabadalom korlátozásánál a főigénypont megszűnése esetén annak helyébe léphet.

1.5.8. A szabadalmi oltalom korlátái

Szt. 14. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki

a) az elsőbbség napja előtt,

b) a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben,

c) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása és annak törvényességi óvás folytán hozott határozattal történt megváltoztatása közötti időben

kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való rendszeres előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.

(2) Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom — az előállítás, a használat, illetőleg az előkészület mértékéig — hatálytalan.

Az előhasználati jogot csak a vállalattal vagy a megfelelő üzemi egységgel együtt lehet átruházni.

(3) A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvé-99