Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
nyesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. [az Szt. 14. § (1) bekezdéséhez] Vr. 7. § Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem nyer bizonyítást, hogy az előhasználata szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapszik. A szabadalmi jog érvényesíthetőségének két alapvető korlátja van: az előhasználati jog és az átmenő forgalom tárgyaira vonatkozó kedvezmény. Ezekben az esetekben látszólag sérti a szabadalmat valamely termék vagy eljárás, a szabadalmas mégsem léphet fel szabadalombitorlás miatt. Előfordulhat — ha ritkán is —, hogy valamely szabadalommal védett találmányt a feltalálótól függetlenül más is feltalált, és a találmány tárgyát már a szabadalom elsőbbségi időpontja előtt előállította vagy használta, anélkül, hogy szabadalmi bejelentést tett volna. Ha ez az előállítás vagy használat nyilvános volt, újdonságrontó a szabadalomra. Ha azonban üzemen belül történt, nem. Ez utóbbi esetben a korábban jogszerű hasznosító a szabadalom megadásával a bejelentési naptól kezdődően bitorlóvá válna, és a hasznosítás abbahagyására is kötelezhető lenne. A törvény az ilyen hasznosítónak továbbra is megengedi az előállítást, illetve használatot, részére ún. előhasználati jogot biztosít. A méltányosság itt áttöri a szabadalmi oltalom abszolút hatályát. Az viszont már túlmenne a méltányosságon, ha az előhasználó — a szabadalom oltalmát is élvezve — korlátlanul élhetne mentességével. Ezzel gyakorlatilag értéktelenné tehetné a szabadalmat. Ezért az előhasználati jog a hasznosítás mértéke és a vele való rendelkezés tekintetében korlátozott. Az Sztn. vezette be az előhasználati jog két másik esetét a szabadalmi oltalom időleges megszűnésének eseteire. Az előhasználati jogot csak belföldön, jóhiszeműen és a gazdasági tevékenység körében végzett rendszeres előállítással vagy használattal (forgalomba hozatallal nem!), vagy erre való komoly előkészülettel lehet megszerezni. Komoly előkészületnek tekinti a gyakorlat már a tervek, próbadarab, prototípus elkészítését. Az előhasználati jognak a szabadalmazott találmány feltalálójától független feltalálói tevékenységen kell alapulnia, csak ebben az esetben számít a Vr. 7. §-a szerint az előhasználó jóhiszeműnek. A jóhiszeműség vélelmezendő. Nem lehet pl. a feltalálóval szemben előhasználati jogra hivatkozni, ha az előállítás vagy használat a feltaláló korábbi újításán alapul. 100