Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
lyezi a műszaki fejlesztési hányadnak az árban történő felszámítását, akkor a találmányi díj, mint külön árképző tényező a következők szerint számítható fel: a) a hatósági ár esetén a találmányi díj felszámíthatósága tekintetében az ágazati árképzési utasítások az irányadók. Amennyiben az ágazati árképzési utasítások e tekintetben nem rendelkeznek, úgy hatósági ár esetén döntés végett az illetékes árhatósághoz lehet fordulni: b) szabad ár esetén a találmányi díj felszámíthatósága tekintetében a felek megállapodása az irányadó. Az újítási díj, amennyiben ezt a bérköltség terhére számolják el, az árvetésben figyelembe vehető. Ha az újítási díjakat a részesedési alap terhére számolják el, akkor külön árképző tényezőként figyelembe venni nem lehet. A kötelező műszaki fejlesztési alapot meghaladó műszaki fejlesztési költségeknek az árakban való érvényesüléséről a 109/1978. (ÁT 23.) sz. közlemény szól, a műszaki fejlesztésről és egyéb költségcsökkentésből keletkező nyereségnek az árban történő érvényesüléséről pedig a 112 1978. (ÁT 27.) közlemény rendelkezik. 3.36. A találmányokkal, újításokkal stb. kapcsolatos bevételből a vállalatok nyereségadót (szövetkezeti jövedelemadót) kötelesek fizetni. Nyereségadó alá esik továbbá a külföldi jogi személy részére találmány vagy találmányi szabadalom használatáért vagy átengedéséért fizetett díj. A magánszemélyek iparjogvédelmi vonatkozású jövedelme a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójára vonatkozó szabályok szerint jövedelemadó és községfejlesztési hozzájárulás alá esik. A szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról a 43/1971. (XII. 7.) Korm. sz. rendelet intézkedik. Mentes a jövedelemadó alól az 50 000 forintot meg nem haladó újítási díj. Magyar állampolgár részére egy-egy újítással, szabadalommal, találmánnyal, ipari mintával kapcsolatban kifizetett vételárból, hasznosítási (licencia) díjból — az említett mentesség figyelembevételével — az adó levonása az alábbi adókulcsok alkalmazásával történik: ha az adóköteles jövedelem évi összege az adó mértéke 100 000 forintnál nem több 6% 100 001—200 000 Ft 6000 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 10%-a 200 000 Ft-ot meghalad 16 000 Ft és a 200 000 Ft-on felüli rész 20%-a 60
