Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Az újító, feltaláló részére egyéb munkájáért (javaslatának kidolgozásáért, rajzokért, tervekért stb.) kifizetett járandóság után, valamint a külföldieknek fizetett díjak után az adó levonása a fentieknél progresszívebb adókulcsok alkalmazásával történik. A jövedelemadót az állami, szövetkezeti szervek, társadalmi szervezetek kötelesek a szellemi tevékenységért járó kifizetéseknél a bruttó összeg alapján megállapítani, levonni és befizetni. Az újítási és találmányi díjak tekintetében a szocialista szervezeteknek visszatartási joga nincs, így adóigazolás sem szükséges.

A levonás útján adózóktól a jövedelemadón felül a jövedelemadó 10%-ának megfelelő összeget községfejlesztési hozzájárulás címén vonnak le.

Végezetül a forgalmi adóról kell említést tennünk. A találmányok, ipari minták, újítások átruházása mentes a forgalmi adó alól, a találmányokkal, ipari mintákkal, az újításokkal kapcsolatos mintadarab, prototípus, modell stb. átruházása a vállalatra azonban — mint saját előállítású termék értékesítése — forgalmi adó alá esik, amelyet bevallás alapján kell befizetni.

3.37. A pénzügyi szabályok közül szoros kapcsolata van az iparjogvédelmi szabályokkal az illetékszabályoknak. Az illetékek olyan pénzbeli közszolgáltatások, amelyeket általában vagyonátruházások (öröklés, ajándékozás, visszterhes ingatlanvagyonátruházás), okiratok és az államigazgatási és bírósági eljárások kapcsán kell fizetni. Az illetékek speciális fajtáját jelentik a szabadalmi fenntartási illetékek.

Az eljárási illetékeket, valamint az 1000 Ft-ot meg nem haladó okirati illetéket bélyeggel, más illetéket pénzzel kell leróni. Az állami vállalatokat személyes illetékmentesség illeti meg a vagyonátruházási és az okirati illeték alól, az eljárási és szabadalmi fenntartási illetékeket azonban megfizetni kötelesek. Egyes esetekben az OTH a bejelentő vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján bizonyos illetékek fizetésére halasztást adhat.

Az illeték lerovását az előtte folyó iparjogvédelmi eljárásokban az OTH ellenőrzi. Ha a beadványon az illetéket nem rótták le, az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ennek eredménytelensége esetén a beadványban foglalt bejelentést, illetőleg kérelmet el kell utasítani. Ha azonban az illeték lerovása nélkül benyújtott illetékköteles beadvány hiányának pótlására való felhívást vagy a beadvány elutasítását bármely okból elmulasztották vagy mellőzték és az eljárást megindították, illetőleg a kérelemnek helyt adtak, az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni és azt a kiszabó hivatalhoz kell megküldeni. A lelet alapján felemelt illetéket nem lehet kiszabni.

61