Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
mondható álláspont szerint amennyiben az ipari minta egyúttal tervezőművészi alkotásnak is minősül, alkotójának jogaira nézve a szerzői jogi törvény megfelelő előírásai is alkalmazandók, és az ipari mintaoltalom lejártával a szerző és a minta felhasználója közötti jogviszony további alakulására a szerzői jogi törvény rendelkezésein alapuló felhasználási szerződés az irányadó. A szerzői jog és az ipari mintaoltalom eszközeivel valósulhat meg a nyomdabetűkre vonatkozó szellemi alkotások oltalma is. Kapcsolatban van a szerzői jog némileg a védjegyjoggal is. A képzőművészet körébe tartozó rajzok, ábrák, emblémák stb. csak a szerzők jogainak tiszteletbentartásával lajstromozhatók védjegyként. Az áru jelzések jelentős része azonban nem szerzői jogi oltalomban részesülő szellemi alkotásból, hanem családnévből (pl. GANZ), vagy földrajzi névből ered. 3.15. A családi jog alapvető szabályait a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1974. évi I. tv. tartalmazza. A házassági vagyonjog szabályai szerint különbséget teszünk a házastársak különvagyona és közös vagyona között. A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A családjogi törvény 27. § (2) bek. szerint a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik. Ennek alapján a házassági életközösség fennállása alatt esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik, egyébként a díj a szerző különvagyona. Családjogi kérdés továbbá az újítási és találmányi díjak figyelembevétele a gyermektartásdíjaknál. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT. sz. rendelet 1. § (1) bek. értelmében a gyermektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bíróság a tartásra kötelezett személy munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Az egyéb jövedelem fogalma felöleli az újítási, találmányi és ipari minta díjakat is. 52
