Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
3.2. Munkajogi (szövetkezeti) és társadalombiztosítási szabályok Az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatban a vállalatok (intézetek) és szövetkezetek szervezetén belül kialakuló viszonyokat alapvetően a polgári jogi iparjogvédelmi szabályok (az újítási jog, a szolgálati találmányok feltalálóinak díjazására vonatkozó jogszabály stb.) és az azok alapján kiadott belső szabályzatok rendezik, ezek azonban több tekintetben érintkeznek a munkajogi (szövetkezeti) és társadalombiztosítási szabályokkal. 3.21. A munkajog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a munkaviszonyt és ezzel kapcsolatban a dolgozók és a munkáltatók jogait és kötelességeit szabályozzák. A szövetkezeti tagsági viszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok rendezik. A munkajog legfontosabb forrása az 1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.). A szövetkezetekre vonatkozó alapvető jogszabály az 1971. évi III. törvény. E szabályok és a belső szabályzatok, munkaköri leírások rendelkezéseivel összhangban — a fennálló munkaviszony, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján — kell elbírálni pl. az újításokkal kapcsolatban fennálló munkaköri kötelesség kérdését, azt, hogy mennyiben minősül a találmány szolgálati jellegűnek, milyen kötelezettségek terhelik a szolgálati találmány feltalálóját a munkáltató irányában (pl. jelentéstétel a találmányról). Munkajogi szabály, hogy a feltaláló, újító csak a főállás szerinti munkáltató engedélyével létesíthet más vállalattal az újítás, találmány hasznosításával kapcsolatban a főállás munkaidejét érintő, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A találmányokkal és újításokkal kapcsolatban felmerülő fontos munkajogi kérdés az üzemi titok védelme. Az üzemi (ipari) titok fogalmába az az — államtitoknak vagy szolgálati titoknak nem minősülő — vállalati működési és ügyviteli vagy egyéb adat, okmány, műszaki megoldás tartozik, amelyet a vállalat írásbeli rendelkezéssel annak minősít. Ez történhet az adatok, okmányok, valamint a műszaki megoldások bizonyos körére általánosságban vagy esetenként, időbeli korlátozással vagy anélkül. A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó köteles az állami, szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. A munkajogi (szövetkezeti) fegyelmi és anyagi felelősség szabályai alapján lehet eljárni az újító, feltaláló ellen, ha a munkáltatója irányában fennálló egyes iparjogvédelmi jellegű kötelezettségeit megsérti [pl. az újítást engedély nélkül benyújtja más vállalatnál, a szolgálati találmányt saját nevén szabadalmaztatja, az üzemi (ipari) titkot megsérti stb.]. 53
