Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
delkezik — a szerző hozzájárulása szükséges és a felhasználás ellenében őt díjazás illeti meg. Felhasználás alatt kell érteni különösen mindenféle nvilvánosságrahozatalt (bemutatást szóban, írásban, kiállítás, rádió, televízió stb. útján) és többszörösítést illetve rögzítést (pl. kinyomtatást, lemezfelvételt, filmesítést), valamint a fordítást. A szerzői jogi védelmet élvező művet felhasználni kívánó könyvkiadók, filmgyárak, színházak stb. a felhasználás jogát — a szabadalmi, védjegy, ipari minta licenciaszerződésekhez közelálló jogi formában — felhasználási szerződések révén szerezhetik meg. A szerzői jogi oltalom lényeges vonása, hogy annak megszerzése nincs alakiságokhoz kötve, hanem a mű létrejöttével automatikusan keletkezik. A jogi védelem megszerzéséhez tehát nincs szükség semmiféle bejelentésre vagy hatósági határozatra (pl. a Szerzői Jogvédő Hivatal részéről). A Szerzői Jogvédő Hivatal főként bizonyos jogdíjak beszedésére és elosztására hivatott, ellát ezenkívül a szerzői jogok védelmével kapcsolatos egyes teendőket is (pl. a jogdíj iránti igények érvényesítése érdekében felléphet a bíróságok előtt). A vagyoni jogok a szerző életében és halálától számított ötven éven át részesülnek védelemben. Az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotások, a találmányok, felfedezések, know-how leírása, mint szakirodalmi mű szerzői jogi védelmet élvez, ennek megfelelően tilos a szerző hozzájárulása és honorárium fizetése nélkül pl. nyilvánosságra hozni, könyvben, folyóiratban kinyomtatni a találmány leírását, mint szerzői jogi értelemben vett művet. A szerzői jogi védelem ugyanakkor nem akadálya annak, hogy a leírásban foglalt műszaki megoldást, mint termelési eljárást vagy terméket a gyakorlatban engedély nélkül hasznosítsák. Ez ellen csak a szabadalmi oltalom véd, amely a megoldások tárgyiasult, dologi formában való gyakorlati felhasználását oltalmazza. Ugyanígy a szerzői jogi védelem nem akadályozza meg azt, hogy a nyilvánosságra hozott megoldás hasznosítását más újításként javasolja. Ha pl. valaki folyóiratban leközölt egy műszaki megoldást és más személy ennek hasznosítását javasolja meghatározott vállalat keretében — egyéb feltételek fennforgása esetén —, ez utóbbi minősülhet újítónak. A számítógépprogramok (angol nyelvű kifejezéssel: software) védelme határkérdést képez az iparjogvédelem és a szerzői jog között. Szabadalmazhatóságuk vitatott, de mint tudományos írásművek szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. Komoly problémákat jelent az iparművészeti alkotások szerzői jogi védelmének és az ipari mintaoltalomnak az elhatárolása is. Az uralkodónak 51
