Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

b) a már létrejött találmányok, ipari minták stb. átruházására irányuló szerződések (pl. adás-vételi szerződés);

c) a találmányok, védjegyek, ipari minták, újítások, know-how hasznosítására irányuló szerződések (szabadalmi, védjegy, ipari minta licenciaszerződések, újítási hasznosítási szerződések stb.);

d) díjazási szerződések (pl. a szolgálati találmány feltalálójának díjazására irányuló szerződések);

e) a találmányok, újítások stb. létrehozását és megvalósítását elősegítő megbízási és vállalkozási szerződések (pl. kísérleti szerződések, a dokumentáció, mintadarab elkészítésére vonatkozó szerződések).

A szerződések mellett egyes esetekben egyoldalú jogügyletekből is keletkezhet kötelem (pl. pályázat, feladatterv esetén a pályadíj kifizetésére).

A szerződési kötelem mellett a kötelmek másik fő típusa a kártérítési kötelem.

Aki másnak jogellenesen kárt okoz (pl. szabadalombitorlás vagy szerződésszegés révén), köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és — szükség szerint — biztosíték adására. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő.

Kártérítés címén meg kell téríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt. A kár összegszerűségét a károsultnak kell bizonyítania. Az összegszerűségben bizonytalan kár megtérítésére az ún. általános kártérítés szolgál, amelyet a bíróság becslés alapján állapít meg. Nem vagyoni kár megtérítése kivételesen követelhető.

A szerződésen, egyoldalú jognyilatkozaton és a károkozáson kívül kötelmi jogviszony keletkezhet jogalap nélküli gazdagodásból is.

Az a személy ugyanis, aki más rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt az előnyt visszatéríteni. Erről van szó pl. vétlen szabadalombitorlás vagy védjegybitorlás esetén, továbbá ha a találmányi cs újítási díjat — utólagos megállapítás szerint — jogalap nélkül fizették ki, mert a megoldás nem minősül szabadalmazható találmánynak, illetve nem ismerhető el újításnak.

Míg a kártérítés általában csak felróhatóság (vétkesség) esetén követel48