Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

hető, a gazdagodás visszatérítése független attól, hogy a gazdagodó vétlenül jutott-e az illetéktelen előny birtokába.

Nem kell visszatéríteni a gazdagodást annak, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha rosszhiszemű volt vagy számolnia kellett azzal, hogy a gazdagodást vissza kell térítenie, és attól vétkessége folytán esett el.

Végül létrehozhat kötelmet bizonyos esetekben államigazgatási határozat is (pl. a találmánynak honvédelmi érdekből történő igénybevétele esetén a jogosultnak kártalanítási igénye keletkezik).

3.13. Amíg a személyhez fűződő jogok (pl. a névhez fűződő jog) elidegeníthetetlenek a jogosult személyétől, a vagyoni jogok (tulajdonjog, szabadalmi jog, védjegyjog, mintajog, újítási, találmányi díjkövetelés stb.) tekintetében a jogviszonyban alanyváltozás történhet, vagyis a vagyoni jogok átszállhatnak, jogutódlás tárgyai lehetnek.

Ha a jog átszállása a felek megállapodásán (szerződésén) alapul, a jog átruházásáról beszélünk. Az átruházás különböző szerződések (adásvétel, ajándékozás stb.) keretében történhet.

A kötelmi követelések (pl. újítási, találmányi, ipari minta díj követelés) átruházása engedményezés formájában történik. Az átszállásnak az átruházáson kívül a gyakorlatban legfontosabb esetei a jogi személy felszámolás nélküli megszűnése esetén bekövetkező jogutódlás (pl. a vállalatok egyesülése, beolvadása) és az öröklés.

Az öröklés egyetemes jogutódlás, mert az örökös az örökhagyó vagyonát (hagyaték) jogi egészként (aktívákkal és passzívákkal, tulajdoni jogokkal és kötelmi követelésekkel együtt) szerzi meg.

Az öröklés alapulhat mindenekelőtt végintézkedésen (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás). Végintézkedés hiányában törvényes öröklésnek van helye. A törvényes öröklés rendje a következő:

a) Elsősorban az örökhagyó gyermekei örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett (pl. korábban meghalt) gyermek helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek.

h) Ha leszármazó nincs, a háztastárs örököl.

c) Leszármazó és házastárs hiányában a szülők örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett (pl. korábban meghalt) szülő helyén ennek leszármazói (az örökhagyó testvérei), illetve azok leszármazói örökölnek.

d) Testvér, illetve annak leszármazói hiányában a nagyszülők, illetve ezek helyén a nagyszülők leszármazói (az örökhagyó unokatestvérei) örökölnek. A túlélő házastársat özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg halá-49