Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A 3.4. pont alatt jelzett államigazgatási és polgári eljárási szabályok azokat az eljárási feltételeket és helyzeteket rendezik, amelyek keretei között az állami (államigazgatási és bírói) szervek a jogérvényesítéshez és jogvédelemhez segítséget nyújtanak. A 3.5. pont alatt említett szabálysértési és büntető szabályok pedig a legsúlyosabb jogsértéseket szankcionálják. 3.1. Polgári jogi és családi jogi szabályok A polgári jog alapvető szabályait az 1959. évi IV. törvénybe foglalt Polgári Törvénykönyv tartalmazza (PTK), amelyet legutóbb az 1977. évi IV. törvény módosított. A polgári jog iparjogvédelmi szempontból legfontosabb elvei: a személyi és társadalmi érdek összhangjának elve, a felek közötti együttműködés elve, a kötelező jóhiszeműség elve, a tisztességtelen gazdálkodás tilalma és a joggal való visszaélés tilalma. A törvény tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, így különösen a gazdasági erőfölénnyel való viszszaélést, továbbá a tisztességtelen haszon szerzését még abban az esetben is, ha az azt előidéző magatartás egyébként nem jogellenes. Joggal való visszaélésnek minősül a jognak társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása. Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll (pl. az egyik feltalálótárs megtagadja a hozzájárulást a találmány szabadalmazásra való bejelentéséhez vagy az egyik szabadalmastárs nem járul hozzá, hogy a közös szabadalomra licenciaszerződést kössenek), és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltányolást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél nyilatkozatát ítélettel pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másként nem hárítható el. A polgári jogi szabályok részben személyi, részben vagyoni viszonyokat szabályoznak. 3.11. A személyi viszonyok körében nyer szabályozást a jog- és cselekvőképesség, valamint a személyiségi jogok védelme. A jogképesség azt fejezi ki, hogy ki lehet egyáltalán valamely polgári jogviszony — ezek között találmányra, védjegyre stb. vonatkozó jogviszony — alanya. Jogképes minden ember (magánszemély), továbbá az állam és a jogi személy. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A jogképesség a halállal szűnik meg. 41
