Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

A jogszabályok összessége alkotja a jogrendszert, amely a jogszabályok tartalma és a szabályozás módszere (pl. a szankciók természete) szerint a következő jogágakra oszlik: államjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, polgári jog, családi jog, munkajog, mezőgazdasági jog, polgári eljárási jog, büntetőjog, büntető eljárási jog, nemzetközi közjog, nemzetközi magánjog.

Az iparjogvédelem alapvető szabályait és azok mögöttes szabályait a polgári jog tartalmazza, de a jogrendszer szinte valamennyi jogága tartalmaz az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatos rendelkezéseket. Az iparjogvédelem külön szabályainak tárgyalása előtt ezeket az általános jellegű szabályokat tekintjük át, amelyek az iparjogvédelem később tárgyalandó külön szabályaival szorosan összefüggnek.

Az iparjogvédelemmel összefüggő, általános jellegű jogszabályokat az alábbi csoportosításban ismertetjük:

3.1. Polgári jogi és családi jogi szabályok.

3.2. Munkajogi (szövetkezeti) és társadalombiztosítási szabályok.

3.3. Államigazgatási és pénzügyi jogi szabályok.

3.4. Az államigazgatási eljárás és a polgári (bírósági) eljárás általános szabályai.

3.5. Szabálysértési és büntető jogszabályok.

A 3.1., 3.2. és 3.3. pont alatt említett anyagi jogi szabályok háromféle vonatkozásban szabályozzák az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatban kialakuló társadalmi viszonyok tartalmát. Az állampolgárok, illetve a szervezetek között a találmányok, védjegyek, ipari minták stb. tekintetében létrejött olyan vagyoni és személyi viszonyokat, amelyekben a felek mellérendelt gazdasági alanyokként állnak egymással szemben (pl. hasznosítási szerződéses jogviszonyban), a polgári jog szabályai rendezik, az újítási-találmányi díjakkal kapcsolatban a családtagok között kialakuló viszonyokat pedig a családjog szabályozza.

Azokat az iparjogvédelmi vonatkozású viszonyokat, amelyekben az állampolgár, mint valamely vállalati (intézeti), illetve szövetkezeti kollektíva vagy szervezet tagja jelenik meg, a munkajogi (szövetkezeti) és e részben a társadalombiztosítási szabályok rendezik.

Az állampolgárok és a szervezetek, valamint az államigazgatási szervek között az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatban létrejött hatalmi, alá- és fölérendeltségi viszonyokat, amelyekben egyfelől az államigazgatási szerv, mint a közhatalom képviselője, másfelől valamely állampolgár vagy szervezet szerepel (pl. találmányi díjjal kapcsolatos adófizetés), az államigazgatási jog és a pénzügyi jog szabályozzák.

40