Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
= AIPPI) magyar csoportjáról, amelynek elsősorban a nemzetközi iparjogvédelmi társadalmi kapcsolatok ápolásában van szerepe. Az AIPPI magyar csoportja felügyeletét az OTH elnöke látja el. 3. A Magyar Népköztársaság jogrendszere és az iparjogvédelemmel összefüggő általános szabályok A legfelsőbb állami szervek által alkotott jogszabályok kihirdetése különböző közlönyökben, hivatalos lapokban történik. Ezek közül a legfontosabb a Magyar Közlöny, a Magyar Népköztársaság hivatalos lapja. A jogszabályokban megjelenő jogi normák általában három szerkezeti elemből tevődnek össze; a tényállásból, a rendelkezésből és a szankcióból. A tényállás meghatározza azokat a körülményeket, feltételeket, amelyek megléte esetén a jogszabályt alkalmazni kell. Azokat a tényeket, amelyekhez a jogszabály joghatást fűz, jogi tényeknek nevezzük (pl. szerződés, károkozás). A rendelkezés (diszpozíció) az a magatartási szabály (parancs, engedély vagy tilalom), amely meghatározott tényállás esetén kötelező. A szankció az a joghátrány, amelyet a jogszabály megsértése esetére helyez kilátásba (pl. kártérítés, bírság, büntetés stb.). A jogszabályok mindig valamilyen társadalmi (személyi, vagyoni stb.) viszony résztvevőire vonatkozóan adnak kötelező előírást. A jogszabályok által szabályozott társadalmi viszonyokat jogviszonyoknak nevezzük. A jogviszony alanya (röviden jogalany) az, akinek valamely jogviszonyban jogai (kötelezettségei) vannak. A jogviszony tárgya rendszerint valamely dolog, szolgáltatás vagy más eredmény (pl. szellemi termék). A jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelességek teszik ki, amelyek a feleket megilletik, illetve terhelik. Azt a jogot, amely valamely személyt egy jogviszonyban megillet, alanyi jognak nevezzük. Tárgyi jog alatt magukat a jogszabályokat értjük. Megkülönböztetünk anyagi és alaki jogszabályokat. Az anyagi jogszabályok a társadalmi viszonyok tartalmát szabályozzák, az alaki jogszabályok viszont az anyagi jog érvényesítésének módját, szervezeti és eljárási rendjét írják elő. 39
