Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Az országgyűlés alkotta meg a magyar iparjogvédelem szempontjából legalapvetőbb jogszabályokat is, így pl.: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvényt, a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt stb.

2.12. Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét — bizonyos korlátozással — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja, amelynek elnökét, két helyettes elnökét és 17 tagját az országgyűlés első ülésén választja tagjai sorából. Az Elnöki Tanács az országgyűlés helyettesítésén kívül saját hatáskörrel is rendelkezik. Az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik az országgyűlés összehívása, nemzetközi szerződések megkötése, diplomáciai képviselők megbízása és fogadása, kitüntetések alapítása és adományozása, a bírák megválasztása, kegyelmezési jog gyakorlása. Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek, amelyeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni, más rendelkezései határozatok. Iparjogvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű az Elnöki Tanács 14/1973. sz. határozata a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről.

A legfontosabb nemzetközi iparjogvédelmi egyezmények szövegét hazánkban az Elnöki Tanács hirdette ki törvényerejű rendelettel. Ilyen pl. az 1970. évi 18. sz. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről.

2.2. Az államigazgatás országos hatáskörű szervei

2.21. Az államigazgatás legfelső szerve a Minisztertanács (kormány).

A Minisztertanács (kormány) a Minisztertanács elnökéből, az elnökhelyettesekből, az államminiszterekből, a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.

A Minisztertanácsot, a Minisztertanács elnökét és tagjait az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára választja meg és menti fel.

A Minisztertanács — többek között — irányítja a minisztériumok és a közvetlen alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, irányítja a tanácsokat, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés iránj^át, biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek vég-32