Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

rehajtását. A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A legfontosabb, iparjogvédelmi vonatkozású kormányrendeletek: a 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet a szolgálati találmányért járó díja­zásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről, a 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet a találmányok és egyéb hasznosítható műsza­ki megoldások külföldre juttatásának engedélyezéséről és nyilvánosságra hozataláról, továbbá a 38/1974. (X. 30.) MT számú rendelet az újításokról. A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybi­zottságokat alakíthat. Ezek közül iparjogvédelmi szempontból a legfonto­sabb a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, amely a szocialista országokkal való együttműködés tekintetében hozott fontos határozato­kat. Ilyen pl. az 1/1969. (VIII. 3.) NGKB sz. határozat a műszaki tudomá­nyos eredmények magyar és szovjet szervezetek közötti átadásáról, az 1/1970. (IV. 18.) NGKB sz. határozat az MNK és az NDK közötti műszaki­tudományos együttműködés végrehajtásának rendjéről. 2.22. Az egyes minisztériumok élén álló miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően veze­tik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A minisztériumok feladat- és hatáskörébe ágazati, funkcionális és ha­tósági feladatok tartoznak. Ágazati feladatnak az egyes szakmai állam­­igazgatási feladatok tekinthetők (pl. építésügyi igazgatás). A funkcionális feladatok közé sorolhatók a tervezési, pénzügyi, a személyzeti, a bér- és munkaügyi, a statisztikai és az ellenőrzési feladatok. A hatósági felada­tok megoldása során az eljáró szervek állami kényszerrel biztosított ren­delkezéseket, döntéseket hozhatnak. A miniszter jogosult az alárendelt állami szervekre kötelező utasításo­kat, valamint az állampolgárokra, állami, szövetkezeti és egyéb szervekre kötelező rendeleteket kibocsátani. Iparjogvédelmi vonatkozású rendelkezéseket elsősorban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, az igazságügyminiszter, a pénzügy­­miniszter, a munkaügyi miniszter, a külkereskedelmi miniszter és a hon­védelmi miniszter által kibocsátott egyes rendeletek és utasítások tartal­maznak. Az OMFB elnöke (aki 1975-ig kormánytag volt) és az igazságügymi­niszter bocsátottak ki rendeleteket az iparjogvédelem legalapvetőbb tör­vényeinek végrehajtására [pl. a 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM. sz. együt­tes rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. tör­vény végrehajtásáról]. Az igazságügyminiszter felügyelete alatt működ-33

Next

/
Thumbnails
Contents