Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
I. FEJEZET Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek 1. Az iparjogvédelem fogalma 1.1. Az „iparjogvédelem” vagy másként az „ipari tulajdon oltalma” tárgykörét az 1883-ban létesült és legutóbb 1967-ben Stockholmban felülvizsgált Párizsi Uniós Egyezmény határozza meg. Az egyezmény 1. cikk (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „Az ipari tulajdon oltalmának tárgya a szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a szolgáltatási védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés vagy eredetmegjelölés és a védekezés a tisztességtelen verseny ellen.” Az „ipari tulajdon” kifejezést főként a francia és angolszász jogcsoportban és ezek hatására a nemzetközi egyezményekben használják, míg a német jogcsoportban és az annak befolyása alatt fejlődött jogrendszerekben — így a magyar jogban is — inkább az „iparjogvédelem” megjelölés terjedt el e jogintézmények összefoglaló neveként. Az egyezményben felsorolt jogintézményeken kívül a különböző országok gyakorlata az iparjogvédelem körébe sorol egyéb jogintézményeket is, így a felfedezések, az újítások, az ún. know-how védelmét, a licenciaforgalom témakörét stb. Az iparjogvédelem kifejezés tehát gyűjtőnév, átfogó megjelölés, amelynek körébe a vagyoni értékű eszmei-szellemi javak jogi védelme tartozik. E javak egyik csoportja a termelőerők részét képező szellemi alkotás, tudományos-műszaki jellegű szellemi termék, másik része gazdaságilag értékes árujelzés, amely nem feltétlenül szellemi alkotás eredménye. Az iparjogvédelem intézményei révén védett szellemi termékek közé sorolható a találmány, az új növény- és állatfajta, a használati minta, az ipari minta, a felfedezés, az újítás és a know-how, amelyek elsősorban a tudományos-műszaki fejlődésben és azon keresztül az árutermelés fokozásában, tartalmilag és formailag versenyképes áruk kifejlesztésében játszanak szerepet. Az áru jelzések csoportjába a védjegy, kereskedelmi név, származási jelzés, eredetmegjelölés tartoznak, amelyeknek főként 23
