Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
megakadályozásáról 1891. április 14-én kötött Madridi Megállapodás. c) Az 1957. június 15-én létrehozott Nizzai Megállapodás a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról. d) Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról 1958. október 31-én létrehozott Lisszaboni Megállapodás. e) Az 1973. június 12-én Bécsben létrehozott Védjegy Lajstromozási Szerződés (angol nyelvű elnevezése: Trademark Registration Treaty = TRT). A Szerződés még nem lépett hatályba. f) Az 1973. június 12-én létrehozott Bécsi Megállapodás a védjegyek ábrás elemeinek osztályozásáról. A Megállapodás még nem lépett hatályba. A nemzetközi szerződések alapján működő uniók szervezeti sémája a következő: Az uniók legfőbb szerve a közgyűlés. A 3 évenként tartott közgyűlések közötti időszakban szőkébb körű testületként a Párizsi Unión és a Berni Unión belül a Végrehajtó Bizottság, a WIPO keretében pedig az e két Végrehajtó Bizottság tagjaiból álló Koordinációs Bizottság működik. A WIPO és az uniók adminiszatív központja a főigazgató irányítása alatt működő Nemzetközi Iroda. A WIPO havonta megjelenő lapja az Industrial Property (Propiété Industrielle) c. lap. A regionális nemzetközi iparjogvédelmi együttműködések egy-egy országcsoportot fognak át és jelenleg főként a kialakulóban levő gazdasági integrációkra épülnek. A KGST-tagállamok iparjogvédelmi együttműködésének szervezeti keretéül a KGST-tagállamok Találmányi Hivatalai Vezetőinek Értekezlete, mint állandó szerv szolgál, amelynek 95
