Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

a) Az 1925. november 6-án létrehozott Hágai Megállapodás az ipari minták nemzetközi letétbehelyezéséről.

b) Az 1961. december 2-án Párizsban létrehozott Egyezmény az új növényfajták oltalmáról (angol nyelvű elnevezésének közhasználatú rövidítése: UPOV).

c) Az 1968. október 8-án létrehozott Locarnói Megállapodás az ipari minták nemzetközi osztályozásáról.

d) Az 1970. június 10-én Washingtonban létrehozott Szabadalmi Együttműködési Szerződés (angol nyelvű elnevezése: Patent Cooperation Treaty = PCT). A Szerződés még nem lépett hatályba.

e) Az 1971. március 24-én létrehozott Strasbourgi Megállapodás a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásról (angol nyelvű elnevezése: International Patent Classification = IPC). A Megállapodás még nem lépett hatályba.

f) A nyomdabetűk oltalmáról 1973. június 12-én Bécsben létrehozott Megállapodás. A Megállapodás még nem lépett hatályba.

A találmányok terén folyó együttműködésnek a szűkebb uniókon kívül más szervezeti keretei is vannak. Ilyen pl. a Párizsi Uniós Egyezmény keretében létrejött, ICIREPAT nevű bizottság, amelynek feladata az iparjogvédelmi hatóságok közötti együttműködés előmozdítása a szabadalmi iratok műszaki és bibliográfiai információinak tárolása, rendszerezése, visszakeresése terén. Ilyen továbbá a Bécsben működő Nemzetközi Szabadalmi Dokumentációs Központ (INPADOC = International Patent Documentation Center), amely különböző dokumentációs szolgáltatásokat nyújt és szervez.

A védjegyek, származási jelzések és eredetmegjelölések terén fennálló szűkebb nemzetközi szerződések illetve uniók — létrehozásuk időrendjében — a következők:

a) A védjegyek nemzetközi lajstromozására 1891. április 14-én kötött Madridi Megállapodás.

b) Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének

94