Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
(termény) forgalombahozatalának vétségét követi el és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő, aki terméket (terményt) olyan minőségi jellel, szabvány jellel vagy más jelzéssel ellátva hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, vagy nem a valódi, hanem más előállító megjelölésével ellátva hoz forgalomba vagy a forgalombahozatal iránt intézkedik. A vétség tényállása magába foglalja a védjegybitorlást és egyes tisztességtelen versenyt jelentő cselekményeket is. A Btk. 306. §-a szerint a bitorlás bűntettét követi el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak kárt okoz, továbbá aki b) állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy értékesítését attól teszi függővé, hogy őt annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből akár társszerzőként való szerepeltetésével, akár egyéb módon részesítsék. Az eddigiekben említetteken kívül más bűncselekményeknek (pl. államtitoksértés,) is lehet iparjogvédelmi vonatkozása, ezek ismertetését azonban — az iparjogvédelemmel való távolabbi összefüggésük miatt — mellőzzük. A bűncselekmények felderítése, elbírálása és a büntetések alkalmazása — a büntetőéi járás-jog szabályai szerint — a bűnüldöző szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság) hatáskörébe tartozik. 90