Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

D) Az iparjogvédelem nemzetközi rendszere és az általános jellegű nemzetközi jogi szabályok

1. A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés egyrészt univerzális (világméretű), másrészt regionális (egy meghatározott országcsoportot felölelő) illetve kétoldalú együttműködésként valósul meg.

Az univerzális nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében folyik. (Angol nyelvű elnevezése: World Intellectual Property Organization = WIPO.)

A WIPO 1970-ben jött létre kormányközi szervezetként, mint a Szellemi Tulajdon Egyesített Nemzetközi Irodái (BIRPI) jogutóda, amely már több mint 80 éve működött. (A Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére vonatkozó Egyezményt 1967. július 14-én írták alá Stockholmban.)

Az ENSZ szakosított szerveként működő WIPO céljai a következők:

A WIPO elsődleges célja a szellemi tulajdon oltalmának előmozdítása a világon. A szellemi tulajdonnak két fő ágazata van: az ipari tulajdon oltalma (másként iparjogvédelem) és az irodalmi, tudományos és művészeti tulajdon oltalma (másként szerzői jog), amely főként az irodalmi, zenei, képzőművészeti, fényképészeti és filmművészeti alkotásokra vonatkozik.

A szellemi tulajdon oltalmának előmozdítása terén a WIPO ösztönöz nemzetközi szerződések megkötésére és a nemzeti törvényhozások összehangolására, jogi és technikai segítséget nyújt a fejlődő országoknak, információkat gyűjt és szolgáltat, nemzetközi lajstromozási szolgálatot tart fenn stb.

A WIPO további célja a szellemi tulajdon terén létrejött sokoldalú szerződések alapján működő kormányközi uniók igazgatása.

Ennek alapján a WIPO a Genf ben működő nemzetközi iro-91