Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

a felek közös megegyezéssel kijelölt választottbíróság is hozhat ítéletet, amely ugyanolyan hatályú, mint a bíróság jogerős ítélete.

V. Szabálysértési és büntetőjogi szabályok

Egyes iparjogvédelmi vonatkozású jogellenes cselekményeket a polgári jogi és munkajogi szankciókon (eltiltás, kártérítés, fegyelmi felelősségrevonás stb.) felül a szabálysértési és a büntetőjog is kiegészítő szankciókkal lát el.

1. Szabálysértések a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes jogellenes cselekmények, amelyeket a jogszabály szabálysértésként rendel büntetni.

A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 164. §-a szerint találmány és ipari minta jogosulatlan használatának szabálysértését követi el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki oltalom alatt álló találmányt vagy ipari mintát jogosulatlanul — szándékosan vagy gondatlanul — iparszerűen használ vagy hasznosít. Az eljárást a tanács igazgatási osztálya folytatja le, amely 1000 Ft-ig terjedő kártérítést is megítélhet. (Ennél nagyobb mértékű kártérítésért a bíróságnál pert kell indítani.)

Állami vállalat vagy más szervezet által elkövetett szabálysértés esetén azt a személyt kell felelősségre vonni, akit a kötelességmulasztás terhel.

2. A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak a rendszere, amelyek meghatározzák, hogy milyen, a társadalomra veszélyes magatartásokat kell bűncselekményeknek tekinteni és azok elkövetőire milyen büntetéseket kell kiszabni. A bűncselekmények — társadalomra veszélyességük foka szerint — vétségek vagy bűntettek. A büntetőjog fő forrása az 1961. évi V. törvénybe foglalt Büntető Törvénykönyv. (Btk.)

A Btk. 234. §-a szerint a hamis jelzéssel ellátott termék

89