Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
Más vonatkozásban az ítélet lehet a keresetet elutasító vagy annak helytadó. Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie az egész kereseti kérelemre, de azon túl nem terjedhet. Az ítélet részei: fejrész, rendelkező rész, indokolás. A határozatok közlése kihirdetés és kézbesítés útján történik. A határozat kijavítható elírási hibák esetén és kiegészíthető, ha a bíróság elmulasztotta a döntést olyan kérdésben, amelyről rendelkeznie kellett volna. Egyéb vonatkozásban a bíróság kötve van a határozatához (kivéve az ún. pervezető végzéseket). Az első fokú bíróság ítélete ellen fellebbezés nyújtható be a kézbesítéstől számított 15 napon belül az első fokú bíróságnál, amely azt az iratokkal együtt a másodfokú bírósághoz továbbítja. A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson új bizonyítást folytathat le és az ügyet teljes egészében felülvizsgálhatja, majd ennek eredményeként az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezheti, megváltoztathatja, helyben hagyhatja. A másodfokú bíróság ítélete és az első fokú bíróság fellebbezéssel meg nem támadott ítélete jogerős. A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek — ideértve azok jogutódait is — egymás ellen új keresetet indítsanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. (Anyagi jogerő.) A jogerős határozat már csak rendkívüli perorvoslattal támadható meg. A rendkívüli perorvoslatok: a perújítás és a törvényességi óvás. A perújítás jogerős ítélet ellen vehető igénybe. Legfonto-87
