Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha iga­zolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosí­tása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges. Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácsko­zásról és szavazásról készített jegyzőkönyvet, továbbá a ha­tározatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik. Az államigazgatási eljárás költségeit általában az állam vi­seli. Az ügyfél terhére eljárási költség (tanú, szakértő, szemle költségei stb.) akkor állapítható meg, ha azt a jogszabály elő­írja. Ez főként az olyan eljárások esetén áll fenn, amelyek­ben ellenérdekű fél is szerepel, ilyenkor általában az ügy­vesztes fél viseli a költségeket. b) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemben (ér­demi határozat), mind az eljárás során döntést igénylő kér­désekben határozatot (eljárási határozat) hoz. Az érdemi ha­tározat lehet konstitutív jellegű (jogot létesítő, pl. szabadalom megadása), deklaratív jellegű (megállapítható, pl. a szabada­lom megszűnésének megállapítása) és regisztratív jellegű (nyilvántartást szolgáló, pl. a szabadalmi lajstromba, véd­jegylajstromba való bejegyzésről). Más vonatkozásban a határozat lehet a kérelemnek helyt­­adó és elutasító, egyedi vagy tanácsban hozott határozat. A határozatoktól meg kell különböztetni a levelet, amelyben az államigazgatási szerv felvilágosítást, tájékoztatást, taná­csot ad anélkül, hogy valamely kérdésben hatósági döntést hozna. Másrészt viszont az államigazgatási szerv döntést tar­talmazó akaratkijelentése akkor is határozat, ha nem alak­szerű, hanem esetleg levél formában adták ki. Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben 80

Next

/
Thumbnails
Contents