Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

előterjesztett összes kérelmekről dönteni köteles. Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell:

i) az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

ii) a rendelkező részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a fellebbezés lehetőségére, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetéssel, továbbá az indokolást;

iii) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.

Az indokolásban röviden elő kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta. Fel kell sorolni az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást. A határozatot az ügyfelekkel írásban kell közölni abban az esetben is, ha azt a határozathozatalnál szóval kihirdették. A határozat kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló jogszabály [43/1953. (VIII. 20.) MT sz. r.] irányadó.

Ezek szerint a kézbesítés történhet tértivevényes vagy tértivevény nélküli levélben. Tértivevényes levélben azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről és annak idejéről a hatóságnak tudomást kell szereznie. Az olyan levelet, amely fontos és nehezen pótolható okiratot tartalmaz, ajánlottan kell postára adni.

A határozatot egyes esetekben az azt hozó államigazgatási szerv kijavíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja vagy módosíthatja. Az államigazgatási szerv a határozatot név, szám vagy számítási hiba, továbbá más hasonló elírás esetén — szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után — kijavíthatja illetőleg kicserélheti. Az államigazgatási szerv továbbá hivatalból vagy az ügyfél kérelmére elrendelheti a határozat

81