Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Két esetben van az eddig elmondottaknál szigorúbb alakszerűségi követelmény az OTH eljárásaiban.

A nem szabadalmi ügyvivőnek vagy nem ügyvédnek adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Abban az esetben pedig, ha a nem ügyvédnek vagy nem szabadalmi ügyvivőnek adott meghatalmazást külföldön állították ki, azt felül kell hitelesíttetni a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatósággal.

A tanúságtétel állampolgári kötelesség, bizonyos esetekben (pl. rokoni kapcsolat az ügyféllel) azonban megtagadható illetve bizonyos személyek (pl. gyengeelméjű) tanúként általában nem hallgathatók ki.

Az OTH eljárásaiban főként az iratnak és a szakértői véleménynek (esetenként a helyszíni szemlének) van nagyobb jelentősége.

Szakértői bizonyításra általában akkor kerül sor, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Ilyenkor arra kell törekedni, hogy az eljáró államigazgatási szerv szakértelemmel rendelkező dolgozója adjon szakvéleményt. Ha erre nincs mód, akkor fordulhat az eljáró szerv szakértő kirendelése iránt más állami szervhez vagy szakértő testülethez, így kirendelhet igazságügyi szakértőt is. Kivételes esetben kerülhet csak sor magánszemély szakértőként való kirendelésére. Ha a kirendelt szakértő mellett az ügyfél további szakértő (ún. ellenszakértő) megkeresését kéri és a költségeket fedezi illetve előlegezi, az államigazgatási szerv általában helyt ad kérelmének. Szakértőként nem járhat el az, aki az ügyben a tanúságtételt megtagadhatja, aki tanúként nem hallgatható ki vagy akivel szemben kizáró ok áll fenn.

A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése céljából szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél meghall-77