Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
gatásánál, szemlénél jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. A szakértői véleményt általában írásban terjesztik elő. Ha a szakvélemény előterjesztése szóban történik, az államigazgatási szerv a szakértőt az ügyfél jelenlétében is meghallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a szakértő meghallgatásához őt is meg kell hívni. Az ügyfél a szakértőhöz kérdéseket intézhet. Az eljáró szerv a szakértő véleményéhez általában nincs kötve. Ha a szakértő véleményét a hatóság nem fogadja el, akkor ennek okaira a határozat indoklásában magyarázatot kell adni. Az államigazgatási eljárás általában magyar nyelven folyik. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt azonban senkit hátrány nem érhet, az eljárás során anyanyelvét mind szóban, mind írásban mindenki használhatja. Idegen nyelv használata esetén tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha az ügyintéző a használt idegen nyelvet érti. Okiratok hiteles fordításával csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda foglalkozhat. Az eljárást fel lehet függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése más állami szerv hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásával függ össze és fel kell függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése a kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges. Az eljárás során egyes cselekményekre (pl. nyilatkozatra, kérelem benyújtására) a törvény vagy a hatóság határidőket szab. A határidők számítására vonatkozó szabályok szerint kell eldönteni, hogy pl. az ügyfél beadványa kellő időben érkezett-e vagy pedig elkésett. A napokban megállapított határidőbe — pl. a határozat kézbesítésétől számított 30 nap — a kézbesítés napja nem szá-78