Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A szabványosításnak van bizonyos összefüggése a védjegyjoggal is. A szabványjel, amely a terméknek valamely szabvánnyal való megjelölését tanúsítja, olyan értelemben részesül védelemben, hogy vele azonos megjelölés általában nem lajstromozható védjegyként. Szorosabb a védjegyjog összefüggése a minőségvédelemre vonatkozó előírásokkal. A minőség védelmét szolgálja az az előírás, hogy a belföldi származású iparcikket az előállító vállalat elnevezésével vagy olyan megjelöléssel kell ellátni, amelyből az kétséget kizáróan felismerhető. A vállalat megjelölése helyett lajstromozott védjegyét is használhatja. 4. A pénzügyi jogi vonatkozású kérdések közül elsőként az a kérdés merül fel, hogy milyen alapok terhére kell elszámolni a vállalatokon belül az újítás, találmány, ipari minta, know-how kapcsán eszközölt kifizetéseket? Az újításokért járó anyagi elismerés fedezete a vállalatoknál a bérköltségek vagy a részesedési alap, külső újítók esetén csak a részesedési alap. A szabadalmazásra benyújtott újítások díjai — a 700/2/ 1971. PM VI. sz. számviteli közlemény szerint (PK 1971. évi 20. szám) — a költségek terhére számolhatók el, ha azonban az újítást szabadalmazásra nem fogadták el, a költségként elszámolt összegeket a részesedési alap terhére kell átvezetni. A költségvetési szerv (pl. egyetem) kiadási előirányzatán belül a jutalmazási alap terhére biztosítja az újítási díj kifizetését, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél pedig az újítási díjakat a közgyűlés által meghatározott alapból kell fedezni. . »■ Külön kérdés az újítások vállalatok közötti átadása esetén a kifizetések elszámolása. A jogi személynek újítás vásárlása címén kifizetett ellenértéket az ipari számlakeret szerint költségként kell elszámolni. A vállalat az újítás átadásáért más szervektől kapott bevételből az adózás után visszamaradó 65
