Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

szívákkal, tulajdoni jogokkal és kötelmi követelésekkel együtt) szerzi meg.

Az öröklés alapulhat mindenekelőtt végintézkedésen (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás). Végintézkedés hiányában törvényes öröklésnek van helye. A törvényes öröklés rendje a következő:

a) Elsősorban az örökhagyó gyermekei örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett (pl. korábban meghalt) gyermek helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek.

b) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

c) Leszármazó és házastárs hiányában a szülők örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett (pl. korábban meghalt) szülő helyén ennek leszármazol (az örökhagyó testvérei), illetve azok leszármazol örökölnek.

d) Testvér hiányában a nagyszülők, illetve ezek helyén a nagyszülők leszármazol (az örökhagyó unokatestvérei) örökölnek.

A túlélő házastársat özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg haláláig, illetve újabb házasságkötésig mindazon a vagyontárgyon, amelyet nem ő örökölt.

A haszonélvezeti jog feljogosítja az özvegyet pl. arra, hogy a hagyaték tárgyát képező szabadalom hasznosítására licenciaszerződést kössön és a találmányi díj is őt illeti. A szabadalmat öröklő leszármazók azonban bírósági úton követelhetik a haszonélvezet korlátozását.

Az öröklésen alapuló tulajdon és más jog átszállásának igazolására a közjegyzői hagyatékátadó végzés szolgál.

4. A polgárjog körébe tartozik a szerzői fog is, amely az iparjogvédelem polgári jogi szabályaival együtt képezi a polgári jognak a szellemi alkotások joga című részét. A magyar szerzői jog szabályait az 1969. évi III. törvény tartalmazza.

A gyakorlatban az iparjogvédelmi és a szerzői jogi oltalom gyakran kumuláltan, illetve párhuzamosan jelentkezik az

52