Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotásokkal és árujelzésekkel kapcsolatban, ezért az iparjogvédelem és a szerzői jog főbb összefüggéseit vázlatosan bemutatjuk.

A szerzői jogi védelem kiterjed az irodalom, tudomány és a művészet minden alkotására, így különösen az alábbi alkotásokra :

— irodalmi (tudományos, szépirodalmi, szakirodalmi, publicisztikai stb.) művek,

— nyilvánosan tartott beszéd,

— színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték,

— zenemű szöveggel vagy anélkül,

— rádió- és televíziójáték,

— filmalkotások,

— rajz, festés, szobrászat, metszés, kő- stb. nyomás útján előállított alkotások és azok tervei,

— építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetve városépítészeti együttesek tervei,

— műszaki létesítmények tervei,

— iparművészeti alkotások és azok tervei,

— jelmez- és díszlettervek,

— ipari tervezőművészi alkotások tervei,

— művészi fényképek.

A szerzői jogi védelem a szerző személyhez fűződő jogainak, valamint a mű felhasználásával összefüggő vagyoni jogoknak a védelméből áll.

A szerzői jogi védelemből eredő kizárólagos vagyoni jogok tartalma az, hogy a mű bármely felhasználásához — ha a törvény eltérően nem rendelkezik — a szerző hozzájárulása szükséges és a felhasználás ellenében őt díjazás illeti meg. Felhasználás alatt kell érteni különösen mindenféle nyilvánosságrahozatalt (bemutatást szóban, írásban, kiállítás, rádió, televízió stb. útján) és többszörösítést, illetve rögzítést (pl. kinyomtatást, lemezfelvételt, filmesítést), valamint a fordítást.

A szerzői jogi védelmet élvező művet felhasználni kívánó

53