Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
anyagi javakon (állóeszközökön, forgóeszközökön stb.) kívül a társadalmi vagyon részét képezik a vállalat rendelkezésére álló eszmei javak (találmányok, védjegyek stb.) is. A kötelmi viszonyok két fő típusa: a szerződéses kötelem és a kártérítési kötelem. A szerződés kétoldalú jogügylet: a felek megállapodása jogi hatás létrehozása (pl. a szabadalom átruházása) céljából. A szerződés lehet visszterhes (kölcsönös kötelezettségvállalás) vagy ingyenes. A szerződés létrejöttéhez a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. A felek általában érvényesen kifejezhetik szerződéskötési szándékukat írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal vagy ráutaló magatartással is. Egyes esetekben azonban érvényességi kellék a szerződés írásbafoglalása, másrészt a nagyobb jelentőségű szerződéseket a bizonyítás érdekében és a vállalatokat terhelő bizonylati fegyelem alapján írásban szokták megkötni. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre (pl. vezető állású dolgozók újítása esetén a felügyeleti szerv jóváhagyása nélkül a szerződés nem jön létre). Szerződést kötni vagy más jognyilatkozatokat tenni lehet más személy: képviselő útján is. A képviseleti jog alapulhat törvényes képviseleten (ideértve a szervezeti képviseletet) és meghatalmazáson. (A meghatalmazást mint képviseleti jogot eredményező egyoldalú nyilatkozatot meg kell különböztetni a meghatalmazott és meghatalmazó belső viszonyát szabályozó megbízástól.) Az ismeretlen helyen tartózkodó jogainak védelmére a gyámhatóság (a tanács oktatási vagy igazgatási osztálya) rendel gondnokot (pl. ha az egyik feltaláló külföldre távozott és a szerzőtársak szerződést kívánnak kötni), aki az ismeretlen helyen tartózkodó képviselőjeként jár el. 46
