Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A személyi viszonyok szabályozásának külön csoportját jelenti a személyhez (névhez, magántitokhoz, testi épséghez, becsülethez, képmáshoz, hangfelvételhez stb.) jűzőclő jogok védelme. A személyhez fűződő jogok védelmének legfontosabb polgári jogi eszközei a jogsértés megállapítása, eltiltása, elégtételadás, kártérítés stb. Az általános polgári jogi szabályokat egészítik ki a speciális iparjogvédelmi szabályoknak a személyhez fűződő jogokra vonatkozó további rendelkezései (pl. a feltaláló névfeltüntetési jogának biztosítása, a személyhez fűződő jogokat sértő megjelölések kizárása a védjegyoltalomból stb.). 2. A vagyoni viszonyok egyik csoportját a tulajdonviszonyok képezik, amelyek egy többé-kevésbé statikus állapot védelmét jelentik a tulajdonos javára, ezért mindenki más köteles tartózkodni a jog megsértésétől (ún. abszolút szerkezetű és negatív tartalmú jogviszonyok). A vagyoni viszonyok másik csoportját a dinamikus helyzeteket jelentő kötelmi viszonyok alkotják, amelyekben meghatározott jogosult meghatározott kötelezettel áll szemben és tőle meghatározott szolgáltatást követelhet (ún. relatív szerkezetű és pozitív tartalmú jogviszonyok). A tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog (ingó vagy ingatlan). Tulajdonjog állhat fenn pl. egy gépen, modellen, prototípuson, amelyben a találmány dologi formát ölt, tárgyiasul. A gépben rejlő találmány jogi védelmét azonban a tulajdonjog nem biztosítja, erre a célra a szabadalmi oltalom szolgál. A tulajdonjog tartalma a dolog birtoklásának, használatának, hasznai szedésének és a dolog feletti rendelkezésnek a jogát öleli fel. A tulajdonjog formái: társadalmi tulajdon (állami és szövetkezeti tulajdon), személyi tulajdon (a szükségletkielégítést szolgáló vagyontárgyakon fennálló egyéni tulajdon) és magántulajdon (termelési eszközökön fennálló egyéni tulajdon). Az állami vállalatok, szövetkezetek rendelkezésére álló 45
