Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
zásról és szavazásról készített jegyzőkönyvet, továbbá a határozatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot képeznek. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését, vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik. Az iratbetekintéshez tartozik bizonyos mértékben az eljárás nyilvánosságának kérdése. E vonatkozásban a szabadalmi törvény rendelkezik akként, hogy az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz. Egyébként az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi érdekből elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel, a szabadalom megadásának kihirdetése és a leírás kinyomtatása elmarad. Ilyen esetben a szabadalommal kapcsolatos eljárások is államtitoknak minősülnek. Határozatok Az államigazgatási szerv határozatával kapcsolatos rendelkezések: Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz. Az érdemi határozatban az ügyben előterjesztett összes kérelmekről dönteni kell. Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését, a rendelkező részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetéssel, az indokolást, a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali 95
