Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
állását es az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát. Az indokolásban röviden elő kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. Meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta, fel kell sorolni az ügyfél által felajánlott — de mellőzött — bizonyítást és a mellőzés indokait. Amennyiben a határozat kötelezést is tartalmaz, ennek teljesítésére napokban megállapított határidőt kell szabni. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani. A határozatot az ügyfelekkel írásban kell közölni, abban az esetben is, ha azt a határozathozatalnál jelenlevőknek szóval kihirdették. A közlés napjának a határozat átvételének (kézbesítésének) napját kell tekinteni. A határozatot nem kell írásban közölni, ha a határozatot az ügyfél előtt szóval kihirdették, az ügyfél az írásbeli közlésről lemond és az ügy természete ezt egyébként megengedi. Ilyen esetben a közlés tényét az ügyfél aláírásával igazoltatni kell, ilyenkor a közlés napjának a kihirdetés napját kell tekinteni. Kijavítás, kiegészítés Az államigazgatási szerv a határozatát név, szám vagy számítási hiba, továbbá más hasonló elírás esetén, a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után, kijavíthatja, illetőleg kicserélheti. Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére elrendelheti a határozat kiegészítését, ha az ügy érdeméhez tartozó valamely lényeges kérdésben vagy az eljárási költségekről nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érinti. A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat irattári példányára és lehetőség szerint kiadmányaira is fel kell jegyezni és az alaphatározatra előírt módon az ügyfelekkel is közölni kell. 96
