Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
Határidők A határidőket az államigazgatási törvény akként szabályozza, hogy a napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít be. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. E rendelkezéseket egészíti ki a szabadalmi törvény végrehajtási utasítása, amikor kimondja, hogy a szabadalmi ügyekben a fél részére legalább 30 napos határidőt kell adni, amelyet a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meg lehet hosszabbítani. 3 hónapot meghaladó határidő csak különösen indokolt esetben adható. Ugyanez a szabály érvényes a háromnál többszöri határidő-hosszabbításra is. Különösen indokolt lehet pl. egy hosszan tartó betegség vagy huzamosabb ideig tartó külföldi kiküldetés stb. Iratbetekintés Az iratbetekintés szabályai a következők: az ügyfél, illetőleg képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet. Az államigazgatási szerv az ügyfélen vagy képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedheti az iratokba való betekintést, vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosítása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges. E rendelkezések a szabadalmi törvény rendelkezései folytán akként egészülnek ki, hogy a szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat, készíthet azokról másolatokat és vehet részt az eljárásban. A feltaláló az iratokat megtekintheti és észrevételeket tehet akkor is, ha nem ő az igényjogosult. Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácsko94
