Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
hallgatásánál, a szemlénél jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet, A szakértőt véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. Az államigazgatási szerv a szakértőt az ügyfél jelenlétében is meghallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a szakértő meghallgatásához őt is meg kell hívni. Az ügyfél a szakértőhöz kérdéseket intézhet. Idegen nyelv használata esetén tolmácsot kell alkalmazni, kivéve ha az ügyintéző a használt idegen nyelvet érti. Ha az államigazgatási eljárásban süket, néma vagy süketnéma személy vesz részt, tolmácsot lehet alkalmazni. A tolmácsra a szakértőre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A tanú, a szakértő, továbbá a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását elfogadható ok nélkül vagy az államigazgatási szerv határozata ellenére a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, bírsággal sújtható. A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye és azt hatályon kívül lehet helyezni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa kötelezettségének eleget tesz. Eljárás felfüggesztése Az eljárás felfüggesztése tekintetében az államigazgatási törvény akként rendelkezik, hogy ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más állami szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás ilyen esetben függőben tartható, amíg az ügyben a határozat hozatalára megfelelő alap nem áll rendelkezésre. Ha az ügy érdemi eldöntése a kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges, az eljárást a kérdés elbírálásáig függőben kell tartani. 93
