Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
a fél képviselőként szabadalmi ügyvivőt nevezzen meg. Erre akkor kerülhet sor, ha pl. a fél vagy képviselője nem rendelkezik olyan szakértelemmel, hogy a szabadalmi leírást a törvényben előírt követelményeknek megfelelően el tudja készíteni. A képviselőnek szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű (két tanúval előttemezett) magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez azonban elegendő ha azt a meghatalmazó aláírja. Azon szabály alól, hogy a szabadalmakkal kapcsolatos eljárásokban nincs kötelező képviselet, egy kivétel van: a szabadalmi törvény értelmében külföldi személy köteles belföldi lakhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt képviseletével megbízni. Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja pedig nincs, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Kizárás A kizárással kapcsolatban az államigazgatási törvény kimondja, hogy az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljárásban mint ügyintéző nem vehet részt az a személy sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni ha vele szemben kizárási ok forog fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz és egyben kijelöli az ügyintézőt.
