Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
Tényállás tisztázása Az államigazgatási törvénynek a tényállás tisztázásával kapcsolatos rendelkezései előírják, hogy az államigazgatási szerv a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok a határozathoz megfelelő alapot nyújtanak, a további bizonyítás mellőzhető. Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, illetőleg előterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meghallgathatja és más állami szerveket megkereshet. Az ügyfélhez intézett felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az adatokat és bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Idézés Az idézéssel kapcsolatban az államigazgatási törvény akként rendelkezik, hogy az államigazgatási szerv azt a személyt, akinek meghallgatása az eljárás során szükséges, kötelezheti, hogy a megjelölt időben és helyen előtte személyesen jelenjék meg. Az idézést úgy kell közölni, hogy a meghallgatandó személynek a megjelenésre megfelelő idő álljon rendelkezésére és a megjelenés a munkájában lehetőleg ne hátráltassa. Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (tanú, ügyfél stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Idézni csak írásban lehet, azonban az írásban kibocsátott idézéssel azonos elbírálás alá esik, ha az eljá89
