Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet a tanú, szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról akkor kell készíteni, ha azt az ügyfél kéri vagy az az eljárás érdekében egyébként szükséges. Aligha lehet kétséges, hogy az Országos Találmányi Hivatal előtt lefolytatott tárgyalásokról a jegyzőkönyv felvételét az eljárás érdeke szükségessé teszi. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek nevét, lakcímét és aláírását, továbbá az ügy érdemi eldöntésére lényeges tényállást, nyilatkozatokat, megállapításokat, valamint az ügyintéző nevét és aláírását. Képviselet A képviselettel kapcsolatban kimondja az államigazgatási törvény, hogy az ügyfél helyett az ügyben a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok stb.) vagy meghatalmazott is eljárhat. A meghatalmazott lehet hozzátartozó, érdektárs, ügyvéd — szerv képviseletében annak alkalmazottja — stb. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Ez utóbbi rendelkezés a szabadalmi eljárásokban módosítással érvényesül, mert a szabadalmi törvényben foglalt felhatalmazás alapján az Országos Találmányi Hivatal elnöke által kiadott I—OTH—1969. számú hirdetmény szerint a képviseletet meghatalmazással igazolni kell. Visszautasítható az olyan meghatalmazott eljárása, aki fiatal kora vagy testi, illetőleg szellemi fogyatékossága miatt az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas. Az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban nincs tehát sem ügyvédi, sem szabadalmi ügyvivői képviseleti kényszer. A Hivatal azonban indokolt esetben elrendelheti, hogy 87
